A tegnapi bejegyzésem nem sikerült valami vidámra, de ez is bennem van, hozzám tartozik. Ha nem lenne árnyék, nem lenne napsütés sem.
Ugyanakkor úgy vagyok vele, kiírom magamból, mert bánt a dolog, és egy kicsit máris jobb, könnyebb.
És J. nem lenne J. ha nem szagolná ki hogy mi a helyzet királylánya lelkében, mert tegnap rákérdezett este, hogy mi az álláspontom esküvő ügyben.
Én meg szépen rávágtam, hogy pillanatnyilag a baba projekt jobban foglalkoztat. 🙂
-Ok, értem a célzást, húzzak bele-nevette el magát. 😀
Aztán azt mondta, minden úgy lesz, ahogy én akarom.
És ez az a pont mindig, amikor csak nézek rá nagy szemekkel, és szinte simogat az a szeretet amit sugároz felém, megnyugtat, felemel, és ezredszerre is rácsodálkozok: Engem még sosem szeretet így senki!
Ilyen önzetlenül, körbeölelősen, megnyugtatóan, önmagam lehetősen.
És ez már egy másik nap volt, egyébként is.
Mert végre süt a nap, és ilyenkor ezer hangya kezd bizseregni a tagjaimban, és mehetnékem van, és vigyorgok mint egy megszállott.
És imádom a nővéremet, mert csak úgy vett nekem egy felsőt, és igazi meglepi volt, és annyira aranyos tőle, hogy gondolt rám.
Meg azért öcsire sem haragszom ám, ne értse senki félre a tegnapi bejegyzésemet, és most hogy már süt a nap, még az is elképzelhetőnek látszik, hogy majd egyszer, ha épp azonos hullámhosszon mozgunk, akkor tudunk majd talán beszélgetni is.
Mert egy ragyogó nyári napon, amikor épp fürdöm J. szerelmében, (ráadásul szerintem a hormonjaim is tetőznek 🙂 ), és minden csudajól klappol éppen, akkor ugye minden elképzelhető ám 🙂
És keresztanya is leszek, ha minden igaz, jövő vasárnap.
Egyenlőre még fogalmam sincs, hogy is kell viselkednie egy keresztanyukának, de addig még utánanézek a dolognak, és tökjófej leszek, az bizti 🙂
Barnaszeműmet pedig változatlanul imádom, minden csepp véremmel, mert múlt szombaton vett magának, a saját spórolt pénzéből egy igazi motort, ami ugyan hihetetlenül rozoga állapotban van, ( Apu és J. is mentek vele megvenni, de a lelkükre kötöttem, hagyják hogy elhozza, hacsak nem menthetetlen), de azóta olyan csillogó szemek, és üdvözült pofi közlekedik a lakásban, és repkednek a alkatrész nevek, hogy mindenképpen megérte a dolog. Igaz, az olajos mancsnyomok a fürdőben szanaszét, és az előszoba falán, enyhén “nagy fülest” állapotot idéznek elő nálam, de csak kb 2 másodpercig, addig meg szerencséjére nem kerül kézügybe. Aztán kis sóhajjal fogom a spriclizős flakont, és dörgölök.
Végül is motortulajdonos drága magzatom, és ez a lényeg 🙂
Kp. 8 csontomat törte ripityára aznap, mert egész délután a nyakamban lógott, és szorongatott örömében 😀
Merthogy a nyáron ő azt felújítja, ami egész jó úton halad, mert tegnap mindösszesen egy váz, és sok-sok láda, tele alkatrésszel fogadott, amikor megtekintésre invitált. 🙂
Annyira de annyira szeretem a kis lelkes kamaszfejét, a terveit, az álmodozását. Hogy pontosan olyan, amilyennek álmodtam őt, amikor még ott hordtam a pocakomban. Azt hiszem ez mindennél többet jelent. Életem ajándéka az, hogy ő van nekem.
És még matekból sem bukott 😀
( Ezt meséli mindenkinek lelkesen, holott hármas lett, de az első félévben valóban megbajlódtunk alaposan, és úgy látszik, kicsit azért betojt őkelme 🙂 )
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: