{"version":"1.0","provider_name":"16 \u00e9v ut\u00e1n....Noooorm\u00e1lis??","provider_url":"https:\/\/blani.cafeblog.hu","author_name":"Blani","author_url":"https:\/\/blani.cafeblog.hu\/author\/blani\/","title":"Sziv\u00e1rv\u00e1ny","html":"N\u00e9ha van az a reggel, amikor minden sz\u00fcrke, hi\u00e1ba s\u00fct a nap. F\u00e1radtan \u00e9bredek, ny\u0171g\u00f6s vagyok, a tegnap probl\u00e9m\u00e1i, ma elviselhetetlen\u00fcl telepednek r\u00e1m. Semmi sem v\u00e1ltozott tegnap \u00f3ta, m\u00e9gis csak a rosszat l\u00e1tom, a gondokat, a neh\u00e9zs\u00e9gek fekete nagy mad\u00e1rk\u00e9nt \u00fclnek a v\u00e1llamon.\r\nSzeretn\u00e9k \u00fclni az \u00e1gyban kicsit, habos k\u00e1v\u00e9t sz\u00fcrcs\u00f6lni, k\u00f6zben buta kis sorozatokat bambulni a Tv-ben, azt\u00e1n csak az otthonra, a szeretteimre figyelni.\r\nEgy napot amikor nincs KELL, nincs TEEND\u0150, senki nem v\u00e1r el t\u0151lem semmit.\r\nEgy napot, amikor az agyam nem 120 % teljes\u00edtm\u00e9nnyel kell hogy p\u00f6r\u00f6gj\u00f6n, hogy minden\u00fctt helyt\u00e1lljak.\r\nDe menni kell. \u00d6lt\u00f6zni, k\u00e9sz\u00fclni, \u00e9s a munka el\u0151tt, mint lassan egy \u00e9ve minden reggel, \u00fatnak indulni, hogy egy f\u00e9l \u00f3ra id\u0151t lopjak Leil\u00e1nak.\r\nHiszen a napi p\u00e1r \u00f3ra, amit \u00e9n sokszor \u0151r\u00fclt rohan\u00e1ssal kompenz\u00e1lva igyekszem kiszor\u00edtani sz\u00e1m\u00e1ra, neki a mindent jelenti, a GAZDIT, a j\u00e1t\u00e9kot.\r\nA reggeli naps\u00fct\u00e9sben m\u00e9g szomor\u00faan nyitom a nyikorg\u00f3 kiskaput.\r\nMa reggel a vir\u00e1gaim sem nevetnek \u00fagy r\u00e1m, m\u00e1r most meleg van, az udvaron a sitthalom mintha nagyobb lenne tegnap \u00f3ta...\r\nLeil\u00e1t mindez nem zavarja, rohan megkeresni a j\u00e1t\u00e9kot, azt\u00e1n m\u00e1r kocog is h\u00e1tra, a f\u0171be, egy kis kerget\u0151z\u00e9sre.\r\nPuha b\u00e1rsony sz\u0151re hozz\u00e1m simul, okos barna szemek h\u0171s\u00e9gesen n\u00e9znek fel r\u00e1m, \u00f6r\u00fcl, mert itt vagyok, mert j\u00e1tszunk, mert neki kerek a vil\u00e1g. El\u00e9gedetten hengeredik a h\u00e1t\u00e1ra m\u00e9g simizem a has\u00e1t, ord\u00edt r\u00f3la a boldogs\u00e1g.\r\nA szomsz\u00e9d kecske odakocog a ker\u00edt\u00e9shez, r\u00e9gi bar\u00e1ts\u00e1g az \u00f6v\u00e9k, az els\u0151 napt\u00f3l fogva tart.\r\nLeila odarohan hozz\u00e1, el\u0151bb az\u00e9rt p\u00e1rszor gondosan elh\u00fazza az orra el\u0151tt a j\u00e1t\u00e9k\u00e1t, mintegy dicsekedve, hogy l\u00e1m neki mije van, de azt\u00e1n kezdet\u00e9t veszi a j\u00e1t\u00e9k.\r\nLeila nekiugrik a ker\u00edt\u00e9snek, a kecske is. Leila odanyomja az oldal\u00e1t a ker\u00edt\u00e9shez, a kecske \u00f6kleli.\r\nLeila lelapul a f\u0171be, a kecske k\u00e9t l\u00e1bra \u00e1ll, p\u00e1ros l\u00e1bbal toppant, mire a kutya \u0151r\u00fclt rohan\u00e1sba kezd, k\u00f6rbe-k\u00f6rbe a kertben. A kecske is rohanni kezd, azt\u00e1n elcs\u00faszik, l\u00e1bai kalimp\u00e1lnak, bel\u0151lem meg kit\u00f6r a hangos nevet\u00e9s.\r\n\u00c1llok a kert k\u00f6zep\u00e9n, nevetek \u00f6nfeledten, \u00e9s n\u00e9z r\u00e1m a k\u00e9t \u00e1llat, esk\u00fcsz\u00f6m mint k\u00e9t cinkost\u00e1rs, olyan szemekkel, hogy azt le\u00edrni nem tudom.\r\n\u00c9s m\u00e1r nincs itt baj.\r\nA kiskertem szel\u00edden mosolyog, a leveg\u0151ben h\u00e1rsfa illat, szerelmes vagyok a f\u00e9rjembe, van egy \u00e9des, okos, csupasz\u00edv nagyfiam, \u00e9s tal\u00e1n nemsok\u00e1ra az \u00e1lomh\u00e1zik\u00f3 is k\u00e9szen lesz v\u00e9gre, m\u00e9g ha megdolgozunk is \u00e9rte alapost.\r\nBe\u00fcl\u00f6k az aut\u00f3ba, \u00e9s arra gondolok, vajon a kutya \u00e9rezhette-e meg, hogy most \u201evalami kell\u201d, vagy Valaki onnan fentr\u0151l egy picit lefigyelt r\u00e1m , de azt\u00e1n arra jutok, hogy mindegy is tal\u00e1n, akkor is K\u00d6SZ\u00d6N\u00d6M.","type":"rich"}