1.016 év után....Noooormális??https://blani.cafeblog.huBlanihttps://blani.cafeblog.hu/author/blani/Ez volt Barnaszemű kívánsága. Egy kirándulás a közös kedvenc helyünkre, lógás a suliból,  és egy pizza a legkedveltebb helyén. Egy együtt nap. Velem. Délelőtt nem indultunk túl korán, legyen ez a nap ráérős, sehova sem sietős. Amikor minden csak úgy jön magától. Az idő egyszerűen lenyűgöző volt, mintha csak Barnaszemű szülinapjára készült volna. :) A hely ahová kirándulni mentünk, nem éppen közeli, majdnem 100 km-t kell autózni hozzá, de szépségével, nyugalmával, különleges miliőjével mindig elvarázsol minket. Kamaszom természetesen a hosszabb, de sokkal szebb, hegyen-völgyön utat választotta, ahogy tegnap már megjósoltam J.-nek. Mi pedig ültünk a kocsiban, a nap ezerrel sütött, az autó halkan duruzsolt, a tavasz úgy tombolt odakint, hogy szinte érezni lehetett, Barnaszemű pedig beszélt és beszélt, és be nem állt a szája, a száz kilométeren keresztül. A kis vágyai, a mindennapi dolgai, az élet nagy kérdései, J. és az összeköltözésünk, a változás hogy család leszünk, a múlt, és a jövő. Egy kamasz világmegváltó álmai. Imádom. Imádom amiért 16 évesen még nem ciki egy anyával töltött szülinap, imádom ahogy beenged a gondolatai közé. A humorát, a nagy nevetéseket, a bolondozásokat. Azt, hogy azt mondta este, köszöni ezt a napot. J. hazafelé hozott neki egy kis tortát, ( mert a nagyot azt megsütöttem már vasárnap, de el is tűnt rejtélyes körülmények között :)), tettünk rá egy tűzijátékot , és kapta a meglepit is J-től. Jót mosolyogtunk rajta, mert ahogy J. hazajött, mondtam neki, hogy előbb vacsorázzunk meg, (Barnaszemű már behúzta a pizzát ), aztán jön a köszöntés. Kamaszom viszont nagyon várta, hogy J. köszöntse, úgyhogy vacsora közben kíváncsian sertepertélt a konyhában. Mi pedig fapofával falatoztunk. :) Aztán kikészítettem a tortát, J. az ajándékot, és kihívtuk a konyhába. Olyan édes volt, ahogy az öröm megjelent az arcán, és ahogy szokás szerint zavarában lógott a nyakamban. :) Merthogy akkor is engem ölelget, ha tulajdonképpen J. az, aki örömöt szerez neki. :)  Csak azért 16 éves kamaszként nem egyszerű dolog az ilyen érzelemkimutatás. Ahhoz már szégyenlős hogy csak úgy megölelgesse, viszont az öröm kifejezése nála az ölelés. Ezért engem ölelget ilyenkor :) Én meg tűröm hogy agyonropogtassa a csontjaimat . :D  rich