1.016 év után....Noooormális??https://blani.cafeblog.huBlanihttps://blani.cafeblog.hu/author/blani/Az utóbbi hónapokban biztos voltam benne, hogy ha terhes tesztet fogok csinálni, akkor dobogó szívvel fogom várni, hogy megjelenjen esetleg a halvány második csík a teszten. Ma reggel pedig ültem a fürdőben, és azért fohászkodtam, NE legyen két csík az eredmény.... Nesze neked álmok, tervek, vágyak. Az élet még mindig meg tud lepni azzal, hogy mennyire baromira képes hetek alatt összekavarni, sok hónap / év előre felépített álomterveit. Bika jegyemhez hűen, szeretek előre tervezni, lételemem a biztonság, a kiszámítható jövő. Amikor 20 évesen férjhez mentem, kislányos álmodozással építettem fel a jövőt, ő meg én, és egy két gyerkőc, aztán kicsi házikó, kiskert, boldogság, szeretet, még a halál el nem választ. Azóta persze számtalan alkalommal lett aktuális az "Újratervezés" gomb használata, de azért még mindig van, amire nem számítok. Nem, nem gondoltam meg magam baba ügyben, de az elmúlt hetekben csupa "szimpatikus" szintetikummal tömtek tele, legalább 8 féle hatóanyaggal, azonkívül még mindig rozoga a hátam, úgyhogy az ébren agonizált éjjeli órák alatt, szomorúan láttam be, most nem szeretnék még azon is aggodalmaskodni, hogy vajon nem kavar-e be, az épp életre kelőnek, a sok gyógyszer. Hogy a csütörtöki MR-ről ne is beszéljünk. A hónapok alatt szépen felturbózott immunrendszeremet is szépen leamortizálta a sérv, úgyhogy most ráadásul tiszta nátha vagyok. Úgyhogy most előbb magamat kell újra formába hozni, és akkor talán újra szövögethetem a kis álmaimat. Szóval sosem hittem volna, hogy egy negatív tesztnek én örülni fogok mostanában. De az élet egy nagyon nagy rendező. Legalább ez miatt most nem kell aggódnom. ( Azért ha nagyon nagyon jó leszek, akkor most már legközelebb ugye...legközelebb már......)rich