1.016 év után....Noooormális??https://blani.cafeblog.huBlanihttps://blani.cafeblog.hu/author/blani/Gyorsan írok pár sort, mert a tennivalók úgy elborítanak, hogy még kb 24 óra kellene minden nap :) De....haladunk. Van már adásvételink, úgyhogy kéremszépen, ha minden jól megy a hitel körül, pár hét, és igazi, hamisíthatatlan családi ház tulajdonosok leszünk :) Addig is lelkesen gazolunk, mert hála a bőséges esőzésnek az elmúlt napokban, egyes gaz gazok, most már majdnem J. nyakáig érnek, holott J. majdnem 190 cm. J. gumicsizmában kaszál, Barnaszemű fűrészel, gyomlál, talicskázik, ( próbálom neki változatossá tenni a palettát, ne unja már meg az elején :) ) én pedig metszőollóval, és sarlóval esem neki az elburjánzott természetnek. De hidd el, nagyon élvezzük. A HÁZUNK. A miénk. A CSALÁDUNKÉ. Ezek számunkra csodálatos érzések. Olyan sokat, olyan régen vártunk rá. A családra, és mindarra ami vele jár. Hogy közös döntések vannak. Hogy együtt tervezünk, dolgozunk. Amikor megállunk a ház előtt, az ütött kopott, tiszta rozsda kerítés mellett, és elfog az a hihetetlenül jó érzés, hogy ez itt a miénk, az otthonunk lesz, és ha sok munkával is, de egy igazi kis családi bázist hozunk össze együtt. És egyre inkább érzem, a baba is megérkezik majd. Csak megvárja még fészket rakunk neki :) Amikor 2 éve karácsony előtt megérkezett az életünkbe az autónk, ( nem, nem mi találtuk, egyszerűen jött, és "jelentkezett", illetve apukám szólt, hogy megtalálta az új autónkat :) ) akkor J.nek viccesen azt mondtam, a következő karácsonyra házat szeretnék, aztán pedig kisbabát. :) Hát, ha karácsonyra nem is, pár hónap csúszással, csak "jelentkezett" a ház is, ( merthogy a házat sem kerestük, csak böngésztem az egyik aukciós oldalt, mert volt az a nyereményjáték, hogy házat lehetett nyerni, mondom beküldök egyet...és akkor a mi kis házikónk, jött, láttuk, és győzött :). Már csak egy pipa hiányzik. De hamarosan remélem ő is "jelentkezik" majd. :)rich