<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>16 év után....Noooormális??</provider_name><provider_url>https://blani.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Blani</author_name><author_url>https://blani.cafeblog.hu/author/blani/</author_url><title>Csütörtöki szabad</title><html>Tegnap szabadságon voltam, (véééégre, végre, végree) tehát szerda este könnyelműen nem mosogattam már el, gondoltam, majd másnap délelőtt nyugisan megteszem.

Maradt hát néninemű edényzet a pulton, ráadásul kamaszra rájött a &quot;talán most már kicsit rendet kéne tenni a szobámba&quot; érzés, és a szobájában tartózkodó poharakat, és tányérokat szépen mellékupacolta.

Aztán áll a konyhaajtóban, vigyorog kis gonoszul, és megszólal:

Anya le kellene fényképezni a konyhát, és feltenni a facebookra, hogy lakás eladó!

Néztem rá nagy csúnyán, de aztán hamar megtaláltam a megoldást:

Inkább a szobáddal kellene kezdeni kisfiam!

A szabadság egyébként nagyon jó volt, végre annyit molyoltam egész nap, amennyit akartam. Befejeztem vége a kis polcot a kamrába, kidecoupagoltam, és lelakkoztam.

Kicsit  gyomlálgattam, pakolásztam, és egy pár régi képkeretnek is sikerült új belsőt álmodnom.

( Apropó képkeret: Mondtam J.nek , ha összeházasodunk, olyan esküvői képet szeretnék, hogy ő áll, és néz nagy komolyan, én meg ülök mellette, és nézek fel rá nagy áhitatosan...mint amilyen képeket nagyanyáink idején készítettek :D Természetesen fekete-fehérben, és majd kirakjuk a nappalink falára. J. szelíden rábólintott, mint B. újabb agyament hülyeségére :) )

A kerti munka viszont meglepő módon gyógyhatással bír rozoga hátamnak, úgyhogy megállapítottam, többet kellene szabadságon lennem, már csak egészségügyi szempontból is. :D</html><type>rich</type></oembed>