1.016 év után....Noooormális??https://blani.cafeblog.huBlanihttps://blani.cafeblog.hu/author/blani/<p>Bár azt ígértem, a következő bejegyzés már a szülésről fog szólni, most mégis halasztok kicsit, mert visszaolvasva az előző bejegyzésemet, bizony jó kis rózsaszín történetet sikerült kihoznom a babavárós sztoriból. Az is volt, hát persze, de azért mi, nem lettünk volna mi, ha minden olyan mint a mesében:)</p> <p>Hiszen ne felejtsük el, hogy a teherbeesésem előtt cirka 2 hónappal költöztünk álmaink FÉLKÉSZ kertes házába, és bizony ez a ház, pusztán a ténytől, hogy közben bejelentkezett életünk felforgatója,  valahogy nem lett hipp-hopp készen.</p> <p>Folytak tehát a munkálatok tovább, amit tudtam, én is hozzátettem a dologhoz, bár sok minden volt, amit már nem mertem, (meg sok minden amit  annyira nem tanácsoltak, de hát hallgat B. a jó szóra? Természetesen nem :) )</p> <p>A festést, vegyszereket, port, ilyesmit kerültem, de egyébként próbáltam én is hozzátenni valamit a projekthez, mert J. így nélkülem még lassabban haladt szegény...</p> <p>Persze mondjuk az is lendített volna néha a dolgon, ha nem szarakodik több napot  pl. a nappali falának stenciles dekorálásával, de B. olyan de olyan nagyon szerette volna azt a csipkemintát.....</p> <p>Tavaszra lassan lett nappalink, aminek nagyon örültem ám, kivéve a festékszagot, mert az jajj, brrr, még most is kiráz a hideg tőle. Mondjuk úgy, nem befolyásolta pozitív irányba az én rosszulléteimet. Napokig kóvályogtam még zöldebb fejjel, de végül ez is elmúlt, és B. megkapta a csipkemintás, ódon bútorokkal berendezett nappaliját.</p> <p>Konyhánk azonban még mindig nem volt, a nyári konyhában főztem, és az előszobába felállított konyhaasztalnál ettünk . A fürdőkádban mosogattam. Tiszta piknik hangulat volt. :)</p> <p>Teljesen átgondoltan, és felelősségtudattal belevágtunk a kertbe is természetesen, ami szépen a fejünkre nőtt, mert ugye VAGY kert, VAGY felújítás, VAGY kismamaság. De nem nálunk. :)</p> <p>Így aztán mindent próbáltunk egyszerre,  hétközben locsolás, betakarítás, hétvégén felújítás, kapálás. </p> <p>A kert persze elburjánzott szeptemberre,  konyha még sehol, de mi nagy boldogan vártuk a mi kis tündérkénket, esténként a teraszon álmodozva. </p> <p>Mert boldogok voltunk nagyon,  hiszen mindkettőnk élete álma látszott teljesülni, egy egyre közeledő szeptember végi napon.</p> <p>Végül meglett a konyha is, ha nem is tökéletesen, én pedig elkezdtem J.-t  felkészíteni élete egyik legfontosabb eseményére, ahol mint fő támogató kell majd szerepelnie, élete párja mellett.</p> <p>Mivel Barnaszemű közel 14 órás vajúdás után érkezett, én pedig azóta 20 évet öregedtem, sejtettem  ám, hogy nem lesz könnyű menet. </p> <p>Időben elkezdtem hát lélekben ráhangolni őt, mi is fog történni, mire kell figyelni, mivel tud segíteni majd a hosszú órák során, amit a szülőszobán töltünk</p> <p>Piszkosul be voltam rezelve, Barnaszemű születése maga volt a horror, annyira, hogy évekig úgy voltam vele, én csak császárral vagyok  hajlandó következő babát szülni.</p> <p>Aztán minden egészen máshogy lett....( nálunk ne lett volna? :D ).</p> <p>De erről majd legközelebb :D</p> <p> </p> <p> </p> <p> </p>rich