Szombaton délután a mi kis kertvárosi létünk, első alkalommal mutatta meg, (bár félek tőle, nem utoljára) a sötétebbik oldalát.
Barnaszemű egész nap a fűnyírót bütykölt, amit használtan vettünk nemrégen. Benzinmotorost választottunk, egyrészt mert sokkal praktikusabb (nak tűnt), nem kell a több méter kábelt rakosgatni, főleg hogy egyelőre még ki van belezve a ház vezetékügyileg, másrészt meg nem szívesen hagynám a kamaszt az elektromossal füvet nyírni, mert ezer rémképet vizionálok rögvest, holmi átvágott kábeleket követő áramütésről.
Kamasz rettentő lelkesen fogott a fűnyírásba, kb 5 egész percig, amikor is megjelent a szomszéd, és enyhén morcos hangnemben, (konkrétan: kiabált) közölte, hogy az ő anyja beteg, azonnal fejezzük be, mert hangos…
Ok, ő volt itt előbb, egyébként is mindhárman békés természettel megáldottak vagyunk, és tényleg úgy indultunk neki a házunk lett projektnek, hogy minél zökkenőmentesebben illeszkedjünk be, a régebben ott lakók közé.
Úgyhogy kedvesen mondtam neki, hogy ok, bocsánat ha zavartunk, abba is hagyjuk, de tessék akkor megmondani mikor lenne alkalmas..
És ekkor jött a döbbenet, ugyanis közölte, hogy semikor.
EZZEL a fűnyíróval, többet ne merjünk füvet nyírni, mert hangos.
Na bassz.
Pislogtunk egymásra döbbenten, J. feje kezdett átmenni lilába, úgyhogy muszáj voltam eltávolítani a kerítés közeléből, mert féltem, hogy a jószomszédi viszonyt egy jobb egyenessel kezdi, de még a garázsból is kihallatszott, ahogy morog.
Erre szomszéd meg visszajön, hogy azért nem kellene megharagudni, mert ő nem akar haragot.
Hát jófej, de tényleg, most mi a francot akar végülis?
Vegyünk egy másik fűnyírót harmincezerért, úgyse tudjuk hová tenni mostanában a pénzünket?
Vegyünk esetleg egy bárányt, aki lelegeli a füvet? ( Igaz akkor a virágaimnak is annyi, mert nem hiszem hogy azokat hanyagolná 🙂 de hát istenem, fő a békesség)
Esetleg hagyjuk meg megint megnőni a füvet, olyan szép emberesre, mint amikor nekikezdtünk?
A legszebb az egészben, hogy pont a szomszéd anyukája volt az, aki sürgette, hogy pucoljuk ki a kerítés mellől a gazt, mert ha tönkre teszi a kerítést, nekik nincs pénzük megcsináltatni…
Ezek után, gondolom úgy szeretné, ha kisollóval nyírnám végig…
Egyelőre nem tudom mit csináljunk. Tudom, hogy sz*arhatnánk az egészre, mert mi jogon tiltja ő meg nekünk hogy a SAJÁT kertünkben mit csinálunk, és mikor, de annyira szeretném / szerettem volna elkerülni valami hülye háborúskodás kezdetét, hogy tanácstalan vagyok.
Ugyanakkor valahol meg felháborít, hogy valakiben annyi tolerancia nincsen, hogy bazdki 2 hetente negyed órára, kibírom azt a zúgást, legfeljebb addig becsukom az ablakot. ( Hozzátenném, a felénk néző falon a kamra és fürdőszoba ablak van, a többi 90 fokkal arrébb.) Szerintem egy beteg emberben is kellene maradni ennyi türelemnek, főleg ha azt nézzük, hogy valahol talán nekik is érdekük, hogy ne tökig érő gaz vigyorogjon rájuk a szomszédból.
Valamit ki kell majd okoskodni, mert a fű az nő. És ez az egy a biztos 😀
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: