16 év után....Noooormális??

Eddig baromi szerencsés voltam én ezzel a kamasszal, kisvárosban élünk, és minden kis havert, sőt haver szülőt ismertem, ráadásul Barnaszeműt is mindenki ismerte, szem előtt volt a szentem, ha tetszett, ha nem. Egyébként sem volt soha csavargós gyerek, szeret itthon lenni, és jól elvolt, hétvégeken meg elomolyolt a műhelyben apunál. Valahol azért sejtettem ám, hogy… Tovább »

Ugye neked is vannak, olyan pillanatok? Amikor csak úgy állsz, (vagy ülsz, vagy fekszel) csendesen, és nézel, és mégis, egy perc alatt szépen a lelkedbe rajzolódik minden kis részlet, hogy elraktározhasd, és elővehesd  újra, ínségesebb időkben. Mert tegnap csak ültem az autóban, és ők ketten, apu meg Barnaszemű csak álltak egymás mellett, és kisfiúsan vigyorgott… Tovább »

Telemarketing. Mindenki ismeri a szót, és szerintem a legtöbbünknek a háta enyhén viszketni kezd a szó hallatán. Sokszor töröm a fejem rajta, vajon milyen szintű pozitív rátával dolgozhatnak az erre hivatottak, és vajon hány hívásból, mennyi lesz igazán jövedelmező. Azt kell gondolnom, hogy több mint amennyit én elsőre gondolnék, hiszen akkor nem virágozna eme kereskedelmi… Tovább »

Az elmúlt héten számtalan gondolat cikázott a fejemben, amit talán ide vethetnék bejegyzés gyanánt, de az a tíz perc, fél óra, az valahogy nem akart összejönni sehogyan sem. Én pedig péntekre már fürdőben bőgést produkáltam a folyamatos rohanástól. És rémülten gondoltam számtalanszor arra, vajon hogy a jó büdös francba fogom én ezt egy kisbaba mellett… Tovább »

    Kiválogattam pár képet a 81-ből, amit vasárnap a Vácrátóti botanikus kertben fotóztam össze. 🙂 ( Gyerekkoromban szigorúan evangélikus kertnek hívtam, mert annak van értelme. Na de botanikus??? :D) Remélem benneteket is úgy feltölt napsütéssel, vidámsággal, szépséggel ahogy bennünket elvarázsolt.... Tovább »

Írtam már róla, hogy néha nem egyszerű az élet, ha az ember jó pár centit és kilót átlagon túl lógva létezik ezen a világon. Általában a megszokott kis környezetemben jól érzem magam, úgy érzem szeretnek, és J. szerelme simogat nap mint nap, mint egy kis  pihe puha tollseprő. 🙂 De idegenek között, főleg ha sok… Tovább »

Írtam már, hogy öcsémnek 5 évvel ezelőtt remekül sikerült a családbővítés, egyszerre lettek nagycsalád. Hármasikreket hozott a gólya 🙂 Sógornőm tegnap felhívott, nagynéni jöhetne, éjszakára is, mert öcsi valahol külföldön, neki pedig halaszthatatlan ügyben utaznia kellene. Persze, nagynéni megy, nem nagy dolog, sokszor voltam már velük. Szeretem is ezeket az órákat, napokat, hiszen egy kicsit… Tovább »

Ma van az a nap, amikor 37 évvel ezelőtt, megkezdtem földi pályafutásomat. Nem, én nem megszülettem, én a világra robbantam. Legalábbis anyukám szerint 🙂 Történt, hogy ezen a tavaszi napon, anyukám érezte, kettes számú magzata úgy döntött, itt az idő a világra jönni. Apu bepakolta őket, égszínkék wartburgunkba, irány a kórház. Fiút vártak. Akkoriban nem… Tovább »

Ma van J. születésnapja. 46 éves a drágám. Holnap pedig én töltöm a 37.-et. Jó volt tegnap, ünnepeltünk, elmentünk ebédelni hármasban, egy hangulatos kis étterembe. De azért délután, amikor beültünk egy kerthelyiségbe, egy ünneplős italra, már csak kettesben, akkor felmerült egy kérdés, ami sokat foglakoztatott engem is, és mit kiderült, az ő fejében is megfordult…. Tovább »

Olvasom itt a neten, hogy vészesen fogy a magyar, nem születnek gyerekek, és kitolódik az első baba vállalásának ideje is. Egy legsötétebb statisztika szerint 3050-re, akár el is fogyhat a magyar. És bár nagyon remélem, hogy nemsokára mi egy fővel pozitív irányba fogjuk tolni a statisztikát, azt kell hogy mondjam, tökéletesen értem az okokat. Lehet… Tovább »