16 év után....Noooormális??

Néha van az a reggel, amikor minden szürke, hiába süt a nap. Fáradtan ébredek, nyűgös vagyok, a tegnap problémái, ma elviselhetetlenül telepednek rám. Semmi sem változott tegnap óta, mégis csak a rosszat látom, a gondokat, a nehézségek fekete nagy madárként ülnek a vállamon. Szeretnék ülni az ágyban kicsit, habos kávét szürcsölni, közben buta kis sorozatokat… Tovább »

Gyorsan lopok pár percet a reggelből, hogy írjak, bár a sok történést azt hiszem nem fogom tudni mind leírni most. Sajnos még mindig nem arról szól az életem, amit szeretnék, és lassan annak is eljön az ideje, hogy orvossal konzultáljak az ügyben, mert úgy néz ki, itt a természet nem elég. Másrészt valahol úgy érzem,… Tovább »

Karácsony. Azt hiszem nem véletlen, hogy kb szeptembertől ezt a pár napot vártuk J.-vel. Minden nap amikor 5 kor megszólalt a vekker, vagy megint úgy telt el egy hétvége, hogy végig melóztuk a háznál, mindig azzal vigasztaltuk magunkat: Majd Karácsonykor! Akkor végre pihenünk! Sajnos közben úgy alakult, hogy J.-nek be kellett mennie dolgozni pár napot,… Tovább »

Jól eltűntem én itten, mint szamár a ködben, de zajlik ám az élet rendesen nálunk. Igaz, még mindig nem azon a fronton ahol szeretném, de ami eddig kusza volt, most még kuszább. Azért jól vagyunk, a házikónk lassan, de biztosan épülget, Barnaszemű a világ legédesebb kamasza, J. változatlanul imád engem, Leila pedig a legédesebb németjuhász… Tovább »

Azért valamit elárul az utóbbi hónapok csendes egyszerűségéről a tény, hogy három napja írom ezt az egy bejegyzést. 😀 De most könnyelmű módon elhanyagolva a munkámat, (vagyis cincogok mert egyedül vagyok) végre be szeretném fejezni aktuális agyszüleményemet. Apropó cincogás… Az ősz kontra családi ház  természetes velejárója vagyon, hogy a tárolónkba beköltöztek a szürke kis terroristák…. Tovább »

Azt hiszem nem fogok meglepni túlságosan senkit a vallomással, hogy Leila pár nap alatt tökéletesen , arcátlan módon, pofátlanul az ujja, ( illetve mancsa) köré csavart. 🙂 Az utolsó pár kegyelemdöfés a héten volt, mert egyrészt, játék közben taknyolt egy hatalmasat, ráesett a jobb első oldalára, kicsit pofára is, ami után természetesen panaszos sírás következett…. Tovább »

Kezdem úgy érezni, ez a 2014. év, nálunk a fenekestül felfordulás éve lesz. Azzal, hogy rábólintottam a kutyára, a napjaim utolsó szabad 2 óráját is betábláztam, úgyhogy most már egyre gyakrabban érzem úgy, kicsit vesszőfutás jellege van jelenleg az életemnek. Reggel 5 kor kelünk, aztán összekészítem J. kajáját, Barnaszemű kajáját, majd lassan útnak indítom őket…. Tovább »

Mióta megvan a házunk, és J.-nek az egyik szomszéd elejtette egy  beszélgetés során, hogy történt pár betörés egy-két utcányira tőlünk, J. azóta rágja a fülemet, kell egy kutya. Kell, hát persze, nekem is, és macska is, kettő, egy fekete, és egy tarka, jó nagy dagadt, sárga szemekkel. Tavasszal… Mert-érveltem- jön a tél, ki tudja mikor… Tovább »

Azt hiszem, nagyon elcsesztem én Barnaszemű nevelését, legalábbis celeb már tuti nem lesz belőle ezen a földön… Reggeli készülődés közben, J. kapcsolgat a csatornák között, gondoltuk itt az ideje a kb. 2 hónapja, csak és kizárólag Ízőrzőkből álló televíziós repertoárt bővíteni.   Mert hogy mostanában ennyiből áll a TV nézési kapacitásunk, a reggeli kávé mellett… Tovább »

Kamasz hétmérföldes csizmával kíván battyogni a felnőtt lét felé, aminek következtében ősz hajszálaim egyre csak gyarapodnak. Kedden lehetett bemenni a papírért a vizsgaközpontba, amivel elindíthatja a jogosítványt. Erre közli, hogy ok, de ő aznap délután megy a haverjához, mert nagyon nagyon szeretne, és nagyon nagyon jó lenne, és nagyon nagyon fontos lenne, potom 45 km,… Tovább »