Az kezdődött úgy, hogy valamikor a nyár közepén, a legnagyobb hajtás közepén, egyszer csak beállt a hátam. Olyan fene alapos, késszúrásosan.
Vacakoltam én már vele régebb óta, ha kitapogattam tele volt görcsökkel, de akkor, egy péntek kora délután, egy éles fájdalom…és onnantól a falat kapartam.
Arról hallottam már, hogy valakinek becsípődik a dereka, meg ilyesmi, na de hogy a háta, a bal lapockánál, fent?
Olyan szinten beállt, hogy a teljes bal felem lebénult, a nyakizmaimmal együtt, a lapockám mentén két akkora görccsel hogy mutogatni lehetne,úgyhogy még a fejem sem tudtam fordítani.
Indutunk volna aznap J. lakásába egy hosszú hétvégére, mert Barnaszemű anyuval vakációzott, de csavargás helyett, én feküdtem az ágyban, illetve vergődtem, és felváltva bőgtem a fájdalomtól, meg a dühtől, hogy nyomorult vagyok.
J. fel akart cipelni az ügyeletre, de mivel már legalább 3 helyről hallottam, hogy az ott legtöbbet ügyelő orvos egy kontár, én pedig elég gyógyszerérzékeny vagyok, főleg a fájdalomcsillapítókra, nem voltam hajlandó felvonszolódni. Hogyisne, aztán belémnyom valami löttyöt!
Arra még emlékeztem, hogy a paracetamol az jöhet, úgyhogy J. bekönyörögte magát zárás előtt a patikába, és hozott fájdalomcsillapítót.
Másnap már utazóképes voltam, de a hétvégét végig feküdtem, és kellett kb két hét, mire elmúlt a fájdalom.
Két napja elkezdett zsibbadni a bal karom….
Igen tudom, diagnosztizáltam is magamon azonnal, hogy nagy valószínűség szerint szívrohamom van.
Az mondjuk feltűnt, hogy teljesen nyugalmas ülős bambulásnál jön elő, és nem terhelésre, valamint hogy nem markolászós, csak olyan zsibbadós, és nem erősödik.
Azé google a barátod, biztos ami biztos kisilabizáltam a tüneteket.
Szóval akkor a rizikófaktorok:
– Örökletes hajlam: Nagypapa 1. agyvérzés, Nagypapa 2. nem tudom de nem hirtelen az tuti, Nagymama 1. Rák 🙁 ,Nagymama 2. 96 évesen csendesen elaludt. Dédnagymama, akire minden rokon szerint nagyon hasonlítok, és nyolcvanakárhány évig élt ( mellesleg legszebb lány volt a faluban, hihi 🙂 ): 70 évesen azt mondta neki a doki, hogy 50 éves kornak megfelelő szíve van. Azt hiszem ezt kipipálhatjuk.
– Túlsúly: Mínusz egy ( anyukám szerint viszont biztos legalább -5 ) pont : S
– Magas vérnyomás: Na az nincsen. Általában 120 és 130 között mozog, ha épp stresszes napom van, akkor szokott 135 lenni. Pipa.
– Dohányzás: Egy hónapja abbahagytam! ( Előtte is már csak napi 2-3 szál volt az adag) Pipa
– Magas koleszerin: 3 hónapja csináltattam vérképet, a felső határ ugyan de nem vészes. Halvány pipa 🙂
Ezek után mégiscsak úgy gondoltam, lehet mégse szívroham.
Akkor talán megint a hátam? Talált.
Most a lapocka alsó felén van a görcs, úgyhogy J. megint előlépett kenegető emberkévé, mert minden este az ő dolga, hogyaszongya a: gyógyfüves mesterbalzsam-mal , bekenje a görcseimet.
Amúgy most, hogy még az ágyban kuckózok, nem is érzem. Lehet nem is kellene felkelni ma. Van egy jó kis könyvem, tegnapi maradék almás zabfalatok kekszem, főzhetnék kakaót, hallgathatnék zenét…..
Na jóvan álljá le, tűűűnés dolgozni, már így is el fogsz késni kisanyám!
😀